BB – Bardócz Blog

Adél és Barabás ma két hetesek. Ennek örömére koccintottak anya cicijével és örömteljes szuszogás közepette oltották szomjukat a nemes nedüvel.

Egészségünkre!

 A Kölökök nagyon rendesek, csak ritkán ribillióznak, és este is csak éjfélkor, meg  3-4 tájékán van evészet… pontosabban ivászat.

Ennek ellenére azért olykor mindannyian elfáradunk.

Elfáradtunk a nagy munkában...

Hétfőtől ismét minden megváltozik, mert vissza kell mennem dolgozni…
Hál ‘Istennek vasárnap megint feljön az Anyósom segíteni – a teljes múlt hetet itt töltötte, és nyugodt szívvel állíthatom, hogy nagy k@kiban lettünk volna a segítsége nélkül – így Go sem marad egyedül a jövő héten.

Fincsi a Panni Nagyi ölében pihenni teletömött hassal!

Azért a másik Nagyinál sem rossz...

Anyunak wiw-wezni is maradt ideje...

Este 8-kor fürdetés, majd éjfélkor és hajnali háromkor csecskoccintás.
Erről nem tudnék csak homályos emlékképeket prezentálni…

Esti előkészítés… from Prof on Vimeo.

Gyerekek mellett ez a blogolás nem megy. Kicsit sajnálom, mert tényleg klassz volna megörökíteni a napi fejleményeket, de ha éppen van is időm, ezer más dolog vár rám…..majd talán Prof ír néha ide.

….aki felvett két hete a kórházba, azzal kezdte mondandóját, hogy a kismamák agyi térfogata a terhesség ideje alatt bizonyítottan változik…nem, nem növekszik, csökken az, bezony.

Hát, ennek én mostanság jeles példája lehetnék -  hiperszónikus sebességgel hullanak ki a fejemből a gondolatok…..a Mákvirágokon kívül nem tudok semmire sem fókuszálni néhány percnél tovább….már el is feledtem, miről is akartam én itt írni…..tegnap mérgelődtem, hogy a hajnali szoptatás során annyi-annyi fontos leírandó dolog jutott eszembe, aztán mire este a géphez tudtam ülni, már az emlékük is tova szállt…persze lehet, hogy nem is voltak olyan fontosak, és a reggeli napsugár, ami a szemközti tízemeletes falát pirosra színezte, emiatt szárította fel őket.

Pillanatkép:

Prof Barabást pelenkázza, Go meg mihelyst ezt itt bezárta, a melleit kezdi tréningezni a szoptatásra, ami remélhetőleg tandem lesz, azaz a két Bébi egyszerre csatlakozhat rá az anyjára és annak tejet adó forrásaira.

Kajára fel!

Végre valahára hazajöttünk a kórházból.

Még bent...

Nehéz volt bent lenni, nehéz volt hazajönni – mi lesz ha nem tudjuk hogy mit csináljunk? Ki segít majd?
A csecsemő ápolók végig nagyon kedvesek voltak, és olyan sokat segítettek, hogy azt leírni is nehéz sok.

Többek közt ők mutatták meg hogyan kell a hivatalos “tandem” szoptatást végezni.
Erről is majd mutatok képet, ha Gooo rábólintott.

már kint...

Ja és a fiam ha nem is verbálisan, de taglejtéssel káromkodik…

Barabás bemutatja… from Prof on Vimeo.

2008 november 13.-án 9 óra tájban világra jött Bardócz Adél és Bardócz Barabás!

Adél 50cm és 2800gr.
Barabás 47cm és 2300gr.

És íme az ígért képek:

Bardócz Adél

Bardócz Barabás

Anya

Apa és a Gyerekek 1.

Kis Csimpik

Apa és az Ikrek 2.

Tegnap találkoztam a régi lakásunk albérlőivel.

Sajnos annak ellenére hogy egy éves szerződést aláírtak, nem tudják fenntartani az albit, így fájó szívvel, de egyelőre úgy áll, megint kereshetünk újabb albérlőket…

Viszont a beszélgetés alatt sikerült megint ízelitőt kapnom a magyar valóságból.
A srác biztonsági őrként dolgozott a Pólusban, de mivel a beígért – persze csak szóban – nettó 150.000-es fizetés helyett nettó 80.000 körül akartak adni neki… Miután nemtetszését fejezte ki az átb@szás miatt, készségesen közölték, hogy ha nem felel meg, akkor mehet amerre lát.

Hát szerencsétlen srác fel is mondott azonmód, de mivel nem épp járatos a magyar Lehúziuszok praktikáit illetően – ugyanis nem tűnt fel neki hogy nem iratnak jelenléti ívet -, kénytelen volt a telljes havi fizetése helyett beérni azzal amit a hó eleji 3 napra jár neki…

Ugyanis a szemfüles férgek kénytelenek lejelenteni az új alkalmazottakat amint kezdenek - hiszen súlyos összegeket kellene fizetniük egy munkaügyi ellenőrzésnél -, de ha már le vannak jelentve és jön az ellenőrzés, még akkor aláirathatják a jelenléti ívet az éppen ott lévőkkel… viszont ha nincs munkaügyi ellenőrzés, már nem is olyan muszály nap végén jelenléti ívet írni, hiszen akár egy ember is elviheti a telljes napot papíron.

Nem tudom hogy miért de ez az átb@szás a biztonsági cégekre különösen jellemző.

Hőn szeretett Nemzeti Olajtársaságunk portaszolgálatát ellátó cég például előszeretettel kiiratja a szabadságokat az alkalmazottaival, de elvárja hogy a dolgozó aznap is bent legyen…
Arról nem is beszélve hogy természetesen a 8 órás munkanap 9-10 óra hosszú szokott lenni…

Hihetetlen ami ebben az országban folyik, és bár szeretek büszke lenni a Nemzetemre, de ilyenkor sajnos cseppet sem tudok.
És azt sem értem hogy pl. a két oldal egymás fikázása helyett miért nem csap szét ezek között a -gerincesek törzsébe nem besorolható – létformák között…

Pontosabban sejtem… ahogy Freddy fiú mandta valaha…

The show must go on!
Az oké hogy cirkusz van, de ideje lenne kenyeret is adni…

Mer ez jár wazz!

 lletve csak járna… vagy járt?!

Mert ugye a fehérjedús menü kórházi értelmezését már érintettem ugyan, de pl. a széfekét még nem…
Mondjuk nem csak az étkezés és a széf, de a wc papír telljes hiánya is kissé szíven ütött, bár a kórház ez utóbbira már jó előre felhívta a figyelmünk, interneten közzétett “ezt hozd” listáján. 
Minden esetre bármennyire is igyekezett hőn szeretett ex-EÜ miniszter asszonyuk - még nem ex-é válása elött – rábírni a kórházakat az amúgy szertintem felesleges széfek beszerzésére, a valóságban úgy tűnik nem csak széfek nem lettek, de a szekrények zárjainak is lába kélt.

Széf helyett...

Hát íme a széf helyetti zárható szekrény… Találd ki melyik alkatrész hiányzik!

Ja, és akkor már íme a csütörtöki vacsora… Kifejezetten várandós anyukák számára…

A nem-utolsó vacsora...

És a legszebb – ami tipikusan magyar…

Fehér papír, fehér tábla

Már a második reggel keltem egyedül az ágyban, és a harmadik este következik amikor egyedül fekszem…
Nem jó, és nem is szeretném sokáig… Inkább Gyere haza Babám!!!

Tegnap megszületett az egyik szobatárs  – Andi – kisfia.
Cukor falat a kis manó, bár én még csak alva láttam nem bömbölve…

Vince

A nővérkék nagyon aranyosak és kedvesek, így a felszereltség és a két féle menü hiánya ellenére is elégedettek vagyunk a Pérerfyvel.