Family and more…
HA ez nem FAKE, akkor már nem lélegzett mikor felvették a segélyhívást…
Oxigén sátrakba ne fektessetek…
A hétvége nagyon jól telt, voltunk Leányfalun meggyet szedni, Horányban kiadó házat nézni, Jóatyámnál családozni és apa torokfájása is enyhülni látszik!
Há’ tegnap megint visongva röhögtem Szőke levelén…
(Csak az első felén, mikor a végét olvastam, nekem is lefagyott a mosoly az orcámról)
Szia Aron,
1. Ma delutan nem volt elérhető a bardócpontkom.
2. Kérlek biztosits afelől, hogy nem a haverod anyukája dobta ki a Mollyt az ablakon.
3. Adélról a legfrisebb röhögös kép annyira édes, imádom.
4. Anyum Barabásba zúgott bele. [...]
Kezdek lemerülni.
Egyre inkább érzem, hogy tartalékaim végét élem fel… elég volt a télből, a színtelenségből, a bezártságból, úgy kell nekem már ez a tavasz, mint egy falat kenyér! Kedvetlen vagyok, morgós, veszekedős – ha így folytatom, még a Makik is beolvasnak.
Rügyeket, zöldelő ágakat, sárga aranyesőt, napsugarakat! Ezt kívánom! És hogy végre elhagyhassam a [...]
Egyszerre monoton és kiszámíthatatlan napokat élek. Megvannak a keretek, mint a reggeli együttlétek, mikor a Pindúrok felkelnek, 7 körül, etetés, játék, még Papesz is itthon van….de a következő biztos dolog már csak a fürdetés, este 7-kor - a kettő között kiszámíthatatlanok az Makik. Tegnap délután példátlan módon egyhuzamban aludtak 4 órát mindketten, úgy kellett felkelteni Őket [...]
Ha jól belegondolok már elég rég volt hogy ilyen előfordult, de megint sikerült valakinek….
Pedig már igen várom… de miért is?
Tavaly már láttam az első két Zeit Geist kampány filmet. (1. rész – 2. rész – 3. rész)
Akkor is megmozdult bennem valami, de mikor a múlthéten megnéztem az újat, ismét fel lelkesedtem hogy lehetne ezt másképp is csinálni.
[...]
Ma oltáson voltunk, és ez alkalommal is lemérték az Utódokat, íme:
Adél 61 cm és 6060 gr, Barabás 62 cm és 5180 gr.
Számokkal is bizonyított Fiacskánk nyúrga alakja – sebaj, mondtam Neki, hogy rá se rántson, nekem például mindig is tetszettek a szikár “alakok”!
Némi szummázás: számomra a legnagyobb és legkedvesebb változás az, hogy kommunikálnak. Ide tartozik, hogy mosolyognak, ha meglátnak, keresik a szemkontaktust, valódi örömöt mutatnak, ha találkozik tekintetünk, beszélnek, kacarásznak, kiabálnak, és nem utolsó sorban egyre inkább érdekli Őket a környező világ, benne a sok színes játék, amit a szülők beszereztek és türelmetlenül várták, hogy gyermekeik élvezettel [...]
…hogy senki meg ne hallja!
Főleg ne a Makik! (Babonának tűnik, de kőkemény tapasztalat, hogy amint leírok, kimondok, vagy akár csak gondolok valamit Velük kapcsolatban, rögtön teszik az ellenkezőjét… szóval csak nagyon félénken kezdek neki bármilyen helyzetjelentésnek.)
A múlt hét kemény volt! Annak ellenére, hogy Papesz itthon maradt velem és innen dolgozott, meglehetősen fárasztó napokat [...]
Barab itt fekszik mellettem az ágyban, miközben én ezt gépelem, és olyan szerelmesen néz rám, mintha máris értené, ki is vagyok én Neki valójában….még szerencse, hogy vakon gépelek, mert ha egy pillanatra leveszem a szemem Róla, már nyekereg, és ha visszanézek Rá, fülig szalad a szája és kidugja gyönyörű kis rózsaszín nyelvét, mindeközben megy a [...]
Új év új design...
de most szaladnom kell, mert Goo elküldött hogy kipihenhesse a tegnapi mulatozás fáradalmait...