Ugyan összehasonlítási alapom nincs, így ha nem is a különbséget, de a törődést mindenképp éreztem…

Ugyanis míg múlt szerdán elindultunk Hollandiába Verocshoz, a sors közbeszólt, alig hogy átléptük a Német-Holland határt Ludovic megelégelte az utat és nem volt hajlandó a kuplung lenyomására kiemelni a fogaskerekeket… pontosabban 3-4-ből egyszer…

Nnno, mikor csütörtök hajnalban odaértünk meglehetősen aggódtam a dolog miatt, de aggodalmam hamar elnyomtam Verával és Barttal egy kis füstokádás közepette…

Mivel előzőleg 12 órát vezettem, sok altató nem kellett, rá is vetettem magam a felfújható vendégágyra majd sötétség…

Pénteken felhívtam az Assistance-t…
Az autó MKB-s így náluk kezdtem. Az adatok felvétele után visszahívtak – ezúttal – egy Ford Assistance-os sráccal a vonalban.
Miután a Fordos srác ismételten megkérdezte mindazt amit az MKB-nak már elmondtam, biztosított hogy keresnek egy közeli szervízt majd visszahív – mivel felajánlottam hogy odaviszem az autót, nem kell kijönniük…

Innen csend…
De mivel én sem vagyok hülye, ráadásul Bart – aki a helyi erők képviseletében segítette kálváriánk fájdalom mentessé tételét – kiderítette hol az egyetlen Ford szerviz Tilburgban, beszélgetésünk után fél órával ismét hívtam a Ford Assistance-t – ők egyébként az Autóklubhoz vannak kiszervezve – ezúttal a szalonból…

Ez időre már nekik is sikerült kideríteni hogy hol az egyetlen Ford szerviz a városban, és ezt lelkesen meg is osztották velem.
Csakhogy minekután a szerviz már kézre került, az én problémám nem az odajutás volt, hanem hogy a drága jó hollandok a magyar rendszám láttán MÉG MIELÖTT megnlézték volna az autót kijelentették hogy csak KP-ra segítenek…
No itt megint felment bennem az ütő… garancia meg lóf@sz?! – gondoltam és már hívtam az Assistance-t ismét…
A vonal túlsó végén Bakonyi kisasszony megnyugtatott hogy természetesen garanciális az autó és ezért nem kérhetnek egy vasat sem…

.

.

.

Kálváriánk folytatása hamarosan…